Borsodi tájszólás és borsodi szavak

borsodi tájszólás

A borsodi szavak sajátosságai

A borsodi nyelvjárás az észak-magyarországi régió egyik legjellegzetesebb dialektusa, amely Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén alakult ki és maradt fenn. Ez a nyelvjárás számos egyedi vonással rendelkezik, amelyek megkülönböztetik mind a köznyelvi magyartól, mind pedig a környező régiók nyelvjárásaitól.

Hangtani sajátosságok

A borsodi tájszólás egyik legszembetűnőbb jellemzője a magánhangzók sajátos használata:

  • Az „ó” helyett gyakran „ú”-t ejtenek (például: „lú” a „ló” helyett)
  • Az „ő” helyett gyakran „ű”-t használnak (például: „kű” a „kő” helyett)
  • Jellemző az „a” hang zártabb ejtése, amely közelít az „o” hanghoz
  • Az „e” hang helyett gyakran „ё” (zárt e) hangot ejtenek

Jellegzetes borsodi tájszavak

A régió szókincse rendkívül gazdag, számos olyan kifejezést őriz, amelyek máshol már nem vagy csak ritkán használatosak. A mindennapi élethez kapcsolódó kifejezések különösen színessé teszik a borsodi tájnyelvet. Néhány jellegzetes példa:

Az ételek világából ismert a „lepcsánka” (tócsni), „pampuska” (fánk) vagy „sztrapcsák” (sztrapacska)

A konyhában találkozhatunk a „kaszroj” (lábas) vagy „vajling” (nagy edény) szavakkal

A közlekedésben használatos a „canga” (bicikli) vagy „kerózni” (biciklizni)

Az öltözködéshez kapcsolódik a „lajbi” (átmeneti kabát) és a „tutyi” (otthoni szőrös papucs)

borsodi szavak

Nyelvtani sajátosságok

A borsodi nyelvjárás több grammatikai különlegességet is mutat:

  1. Az -uk/-ük birtokos személyjel helyett gyakran -ok/-ök/-ek használata Például: „házok” (házuk helyett), „kertjek” (kertjük helyett)
  2. A -hoz/-hez/-höz rag helyett -ho/-he/-hö használata Például: „házhó” (házhoz helyett), „kerthö” (kerthez helyett)
  3. Az -nál/-nél rag sajátos használata A „tól/től” helyett is gyakran használják, például: „Pistánál kaptam” (Pistától kaptam helyett)

Borsodi tájszavak gyűjteménye ABC rendben és témakörök szerint

Rendben, elkészítem a borsodi tájszavak teljes gyűjteményét ABC rendben és témakörök szerint is csoportosítva.

HÁZTARTÁS, KONYHA

  • bádog – zománcozott fémkanna
  • cseber – lefelé keskenyedő egyfülű bádogedény
  • cserpák – merőkanál
  • fagyó – mélyhűtő
  • féketó – mosogató
  • findzsa – nagyobb bögre, müzlistál
  • firhang – függöny
  • gáz – tűzhely (villanytűzhely is)
  • hamus – hamutál
  • kaszroj – lábas
  • kotla – nagy üst
  • masina – tűzhely, sparhelt
  • pitar – konyha
  • rocska – vödör
  • sifony, sifonér – szekrény
  • vajling – nagy edény
  • vaskó – kopott élű, rozsdás kés

ÉTELEK, ITALOK

  • béka – vörösboros kóla
  • cibak – cipó, kenyér
  • cicege – töpörtyű
  • csíramálé – csíráztatott búzából készült édes sütemény
  • dércle – darált mák
  • dumó – kenyérvég
  • gömb – gombóc (fagyi)
  • haluska – galuska
  • kenyérlángos – langalló
  • kompri – burgonya
  • kóla – bármilyen üdítő
  • laska – házi metélt tészta
  • lepcsák, lepcsánka, krumplimackó – tócsni, röszti
  • mákos bobájka, babajka – mákos guba
  • öhöm – slambuc, öreglebbencs
  • pampus, pampuska – fánk
  • paszuly – bab
  • pónéna – húsvéti kalács
  • rizskó – rizskoch, rizsfelfújt
  • szalámi – minden felvágott
  • tengeri – kukorica
  • tyúkleves – húsleves (bármilyen húsból)

RUHÁZAT, ÖLTÖZKÖDÉS

  • bekecs – báránybőr mellény
  • cula – cucc, ruhanemű
  • guba – vastag szőttes kabát
  • hacuka – ruha
  • kaparász – kopott ruha
  • kacabajka – női kabátka
  • lajbi – átmeneti kabát
  • simi – tornacipő
  • stafírung – hozomány
  • surc – durva kötény
  • süsü – kapucni
  • szakállka – előke babáknak
  • szütyő – tornazsák
  • tutyi – otthoni szőrös papucs

EMBERI TULAJDONSÁGOK, ÁLLAPOTOK

  • alamuszi – sunyi, alattomos
  • bódorgós – szétszórt
  • cseperke – apró termetű
  • csesznye – életképtelen, csenevész
  • csélcsap – szélhámos
  • girnyó – kórosan sovány
  • göthös – megfázott, köhögős
  • hepciás – kötekedő
  • kajla – ügyetlen
  • kasu – figyelmetlen, bamba
  • nyeszlett – gyenge, vézna
  • pacuha, patrac – rendetlen öltözékű
  • penye – kényes, nyápic lány
  • szumatyos – taknyos
  • tesznye – mihaszna, hitvány

CSELEKVÉSEK, IGÉK

  • abajgat – űz, kerget, zavar
  • ajnároz – istenít, dicsér
  • ápirgat – dédelget
  • bazgurál – piszkál
  • biggyeszt – helyez
  • csiborászik – aszúszemeket válogat
  • csimbálkodik – kapaszkodik
  • elgór – úgy elrak valamit, hogy nem találja
  • elsinkófál – eltulajdonít
  • gebeszkedik – terpeszkedik
  • gyöntöl, gyömöszköl – megszeretget
  • kácsong – székkel hintázik
  • kerózni – biciklizni
  • kimos – megmos
  • kirendez – rendbe rak
  • kujtorog – engedély nélkül kószál
  • mezgerel – begyűjti a maradék terményt
  • molyol – pepecsel, vacakol
  • nyíg – hisztizik
  • samrál – babrál, motoz
  • sumákol – titkolózik
  • szontyolodik – elszomorodik
  • vinyog – nyafog

KÖRNYEZET, TERMÉSZET

  • bakkanó – bukkanó
  • bizsergefa – villanyoszlop
  • dzsindzsa, dzsumbuj – sűrű bozótos erdő
  • garád – gallyakból rakott kerítés
  • murva – kavics
  • susnyás, susnyákos – bokros növényzet
  • troszka – salak

IDŐJÁRÁS

  • csihog – szemerkél az eső
  • permetes – szitáló eső
  • puskol – sűrűn esik a hó és fújja a szél
  • supog – zuhog
  • zimankó – hideg, fagyos idő

EGYÉB

  • buszmeg – buszmegálló
  • buszvég – buszvégállomás
  • canga – bicikli
  • csőcső – szia
  • dikó – egyszemélyes ágy
  • fityó – Fiat Polski
  • indító – autóbuszállomás
  • körforgó – körforgalom
  • kutyfitty – semmiség
  • lipityóka – mérleghinta
  • munkanélküli – munkaügyi központ
  • olvasó – könyvtár
  • sergő – körhinta

A borsodi tájszólás a magyar nyelv egyik legérdekesebb és leggazdagabb nyelvjárása, amely még ma is őrzi egyedi jellegzetességeit. Bár használata fokozatosan csökken, továbbra is fontos része a régió kulturális örökségének, és értékes színfoltja a magyar nyelv dialektusainak.