Az újabb ősember-felfedezés háttere
A kínai Harbinban 1933-ban talált, majd csak 2018-ban publikusan ismertetett koponya 2021-ben homo longi néven új fajként debütált, közismert nevén „sárkányemberként” vált ismertté. Hosszú, alacsony agykoponyájával, masszív homlokgerincével és nagy szemüregeivel mind Eurázsia korabeli emberfajai között feltűnően egyedi. A leletet eleinte független evolúciós vonalként értelmezték, ám tudományos új megközelítések – proteomikai és mitokondriális DNS-vizsgálatok – most ezt megkérdőjelezik.
A felfedezés körülményei és első kutatások
A koponyát egy Harbin mellett épített híd közelében találta egy munkás, aki titokban egy kútba rejtette, nehogy a japán megszállók tudomást szerezzenek róla. Évtizedekig ismeretlen maradt, míg végül a család 2018-ban átadta egy kínai egyetemnek. Hesbei GEO Egyetemen tanulmányozták, s a 2021-ben megjelent pírozó tanulmány szerint a koponya megtalálásának helyének neve alapján kapta Homo longi („longi” = sárkány) fajnévét.
A morfológiai sajátosságok
A Harbin koponya alacsony, hosszú agykamrával, széles homlokgerinccel, hatalmas orrnyílással és nagyméretű szemüregekkel rendelkezik. A koponya méretei alapján ez a valaha talált legnagyobb fosszilis emberi koponya. Az agytérfogat kb. 1 420 cm³, ami a mai ember és a neandervölgyi tartományának tetejét jelenti. Ezek a morfológiai jellemzők ideológiai helyezkedést sugallnak a közép-pleisztocén Homo populációk között.
Genetikai és proteomikai vizsgálatok eredményei
Mitokondriális DNS
A koponya fogkőrétegéből vett mintákból sikerült mitokondriális DNS-t nyerni. Ennek az eredményei alapján a Harbin-koponya egy, a 217–106 ezer éves szibériai Denisova barlangban élt Denisova‑populációhoz áll közel, ami egyértelmű genetikai rokonságot mutat.
Proteomikai vizsgálat
A harbini fosszíliából kivont proteinek összetételének összevetése más emberős-genomokkal – modern emberrel, neandervölgyivel, Denisováival – megerősítette, hogy a „sárkányember” proteomjai egyértelműen a Denisova-linajra utalnak.
Evolúciós és taxonómiai jelentőség
A két kombinált molekuláris vizsgálat megerősíti azt az elméletet, hogy a Harbin koponya nem egy különálló homo faj, hanem a Denisova-linajhoz tartozik. Ez áttörést jelent, hiszen most először jelent meg egy teljes koponya a Denisováktól, korábban csak töredékes maradványokat ismertek. A szakirodalom egy része ennek ellenére továbbra is óvatos; felvetik a proteinek vagy mitokondriális DNS minta esetleges szennyeződöttségét. Mindazonáltal a molekuláris bizonyítékok egyre inkább alátámasztják a Denisova-rokonságot.
Elnevezési vita
Miközben a Homo longi fajnév elsőbbséget élvez és technikailag érvényes, sok kutató – köztük Chris Stringer és Fu csapata – úgy véli, hogy a nomenklatúrának igazodnia kell a Denisova-rokonsághoz, és a Denisovakat a Homo longiként kellene kezelni a helyes tudományos besorolás miatt.
A Denisova-linaj arca
A Harbin koponya első alkalom, hogy a Denisova emberek teljes koponyás reprezentánsát ismerhetjük meg. Felépítése alapján kevert archaikus és modern jegyeket mutat, ami új megvilágításba helyezi a közép-pleisztocén emberi diverzitást Ázsiában. A Denisovák eddig csak genomjuk alapján volt ismertek; most végre rekonstruálhatóvá válik az arcuk is.
Következmények a paleoantropológiai kutatásban
A Harbin felfedezés alapvetően módosítja a Denisova-variáns elterjedési és morfológiai ismereteit. Észak-Kína és Szibéria között elterülő populációktól származó fosszíliák összekapcsolására nyújt lehetőséget. A Harbin koponya révén újraírható a hominin diverzitás térben és időben, valamint új módszertanok – pl. proteomika – is bekerültek az ősember-kutatás eszköztárába.
A Harbin „sárkányember” koponya molekuláris vizsgálatai eltörlik a Homo longi faj nézetét; helyette első denisova‑koponyaként ismert. Ez forradalmasítja a paleoantropológiai ismereteinket: most már szemléletesen láthatóvá válnak a denisováknak is azok a vonásai, amelyek eddig csak genetikai információkból következtethetőek voltak.
Kiemelt kép: ng.24.hu