Ambrus Attila neve szinte egybeforrt a ’90-es évek Magyarországának legismertebb bűnügyi történetével. A jégkorongozóból lett bankrabló története máig foglalkoztatja az embereket, dokumentumfilmek, könyvek és egy játékfilm is feldolgozta tetteit. De miért lett ekkora legendává a „Viszkis”? Hány rablást követett el? Mennyi pénzt vitt el, és hogyan fogták el? Most részletesen megnézzük a mögötte rejlő tényeket.
Ki volt Ambrus Attila, a Viszkis?
Ambrus Attila 1967-ben született Romániában, majd fiatal felnőttként áttelepült Magyarországra. Itt jégkorongozóként kezdte új életét, többek között a Ferencváros csapatában is játszott. Bár sportolóként ismertek voltak ambíciói, megélhetési gondjai egyre súlyosabbá váltak. Ez vezetett oda, hogy 1993-tól sorozatos bankrablásokba kezdett.
A „Viszkis” becenevet onnan kapta, hogy a rablások előtt – legalábbis saját elmondása szerint – gyakran ivott egy pohár whiskyt bátorságot meríteni. A sajtó hamar felkapta ezt az apró, de karakteres részletet, ami hozzájárult ahhoz, hogy egyfajta antihősként tekintsenek rá a közvéleményben.
A rablássorozat: mennyi pénzt zsákmányolt?
Ambrus Attila 1993 és 1999 között összesen 29 sikeres rablást követett el – főként bankokat, postahivatalokat és takarékszövetkezeteket célzott meg. A zsákmányolt összeg megközelítette a 200 millió forintot, ami mai értéken számolva jóval magasabb összeg lenne.
A hatóságok hosszú időn keresztül tanácstalanok voltak, mivel Attila mindig alaposan felkészült: álcázta magát, gyorsan mozgott, és nem használt fegyvert, csak fegyverutánzatot. A nyomozók végül egy véletlen technikai hiba – egy lehallgatott telefonbeszélgetés és egy elhagyott nyom – alapján jutottak el hozzá.
A legnagyobb rablások listája
Néhány kiemelt eset, amely különösen nagy sajtófigyelmet kapott:
- december – Budapest, OTP bankfiók: kb. 18 millió forint
- február – Ferihegyi repülőtér postahivatala: több mint 20 millió forint
- 1998. október – Zugló, OTP: kb. 12 millió forint
Ezek a rablások nemcsak a zsákmány összege, hanem a végrehajtás profizmusa miatt is kiemelkedtek.
Hogyan vitte el a pénzt a Viszkis?
A rablások során Ambrus rendszerint motorral vagy autóval menekült el, gyakran előre elhelyezett váltóruhák és járművek segítségével. Gondosan megtervezte az útvonalakat, sokszor még a rendőrség reakcióidejét is beleszámolta. A támadások néhány perc alatt lezajlottak – ez alatt kiosztotta a parancsokat, begyűjtötte a pénzt, majd eltűnt a helyszínről, még mielőtt a hatóságok reagálni tudtak volna.
A lebukás története
A Viszkis végül 1999-ben bukott le, miután egy közeli ismerősével folytatott beszélgetést a rendőrség lehallgatta. Az elfogás drámai körülmények között zajlott: Attilát épp egy újabb rablás előkészületei közben kapták el. Bár korábban is volt már őrizetben – sőt, egyszer meg is szökött a börtönből egy látványos szökés során –, végül hosszú börtönbüntetés várt rá.
A bíróság 17 év szabadságvesztésre ítélte, amelyből 12 évet ténylegesen le is töltött.
Ambrus Attila a börtön után
Szabadulása után Ambrus Attila teljesen új életet kezdett. Bár a múltja miatt sokáig nem volt egyszerű dolga, sikerült egy új identitást felépítenie – nem bűnözőként, hanem művészként és közszereplőként.
Kerámia és médiaszereplések
A börtönben kerámiakészítést tanult, ami a szabadulása után is megmaradt szenvedélyének és megélhetési forrásának. Saját műhelyt alapított, ahol bögréket, dísztárgyakat és egyedi kerámiákat készít. Emellett többször is szerepelt különböző tévéműsorokban, interjúkban, valamint közönségtalálkozókon is.
Megváltozott-e a Viszkis?
Sokan megkérdőjelezik, valóban megváltozott-e Attila, vagy csak alkalmazkodott a körülményekhez. A vele készült interjúk alapján úgy tűnik, komolyan próbálja jóvátenni a múlt hibáit. Nem idealizálja a rablásokat, és többször is kijelentette, hogy ma már teljesen másként gondol vissza a történtekre.
Hatása a magyar bűnügyi kultúrára
A Viszkis legendája máig él a köztudatban. Nem véletlen, hogy az elmúlt években könyvek, dokumentumfilmek és egy mozifilm is feldolgozta az ő történetét. Az emberek sokszor nemcsak bűnözőként, hanem afféle modern kori „Robin Hood”-ként tekintenek rá – noha ő maga sosem osztogatta szét a pénzt.
A média szerepe hatalmas volt abban, hogy a Viszkisből ilyen erős mítosz született. A sajtó szinte minden mozdulatáról beszámolt, a rendőrség pedig külön sajtótájékoztatókon számolt be az ügy fejleményeiről. A társadalom egy része szimpátiával tekintett rá, különösen mivel nem bántott senkit, és a legtöbb rablás során nem történt fizikai erőszak.
Ez a fajta „celeb-bűnöző” jelenség ritka Magyarországon, de Ambrus esete jól mutatja, hogy a közvélemény miként képes romantizálni egyébként súlyos bűncselekményeket, ha azok mögött karizmatikus személyiséget lát.