A magyar nyelvjárások a nyelv gazdagságának és sokszínűségének ékes bizonyítékai. Különösen izgalmas Nyugat-Magyarország, ahol a helyi szókincs olyan egyedi kifejezéseket tartalmaz, amelyeket az ország többi részén élők gyakran értetlenül fogadnak. Ebben a cikkben bemutatjuk a nyugat-magyarországi nyelvjárások különleges világát, a kifejezések mögötti történeteket, és azt, hogy miért érdemes ezeket megőrizni.
Miért különleges Nyugat-Magyarország nyelvjárása?
A magyar nyelvjárások sokszínűsége
A magyar nyelv több tájegységre jellemző nyelvjárásokat ölel fel, amelyek tükrözik az adott régió történelmét, földrajzi adottságait és kulturális sajátosságait. Nyugat-Magyarország nyelvjárása (Vas megye, Baranya megye) azonban különösen érdekes, mivel egyedülálló módon keveredik benne a magyar, a német, sőt néha a horvát nyelv hatása is.
Földrajzi és történelmi hatások
Nyugat-Magyarország különleges elhelyezkedése – közelsége Ausztriához és történelmi kapcsolatai a Habsburg Birodalommal – mély nyomot hagyott a nyelven. Az osztrák-német kölcsönszavak, az egykori ipari és kereskedelmi kapcsolatok mind formálták a helyi szókincset. A régióban élők számára természetesek ezek a kifejezések, míg az ország más részein szinte érthetetlenek.
Példák a helyi szókincsre – Mit jelentenek ezek a szavak?
Mindennapi szavak, amelyek máshol fejtörést okoznak
Nézzünk néhány jellegzetes nyugat-magyarországi kifejezést, amelyeket a régióban gyakran használnak:
- „G’schichten”
Német eredetű szó, amely történeteket, pletykákat jelent. Például: „Ne mesélj már ilyen G’schichten-t!” – vagyis ne beszélj ilyen sztorikat. - „Fluszni”
Rendetlenség, kupleráj. Ha valaki rendet tesz a szobájában, azt mondhatja: „Elég volt a fluszniból, rendet rakok!” - „Hákolni”
Munkálkodni, szerelni, barkácsolni. Például: „Apám kint hákol a garázsban.” - „Kapa”
Kerékpár, bicikli. Ez a szó egyszerűen átvette a szerszám nevét. „Felpattanok a kapára, és megyek a boltba.”
Tematikus bontás – ételek és más mindennapi kifejezések
- Ételek:
- “Réteslapos” – A rétestészta másik neve.
- “Lángossütő” – Nem csak a sütőt, hanem a sütést végző személyt is jelenti.
- Cselekvések:
- “Gréderezni” – Takarítani, rendet tenni.
- Közlekedési kifejezések:
- “Zakatol” – Hangosan beszél vagy túl sokat fecseg.
Ezek a szavak egyszerre praktikusak és szórakoztatóak, és jól tükrözik a helyi közösség kreativitását.
134 nyugat-magyarországi kifejezés ABC sorrendben
- Acskó – zacskó.
- Ágyruha – ágynemű.
- Baca – ostoba, hülye.
- Banga – hülye, ostoba.
- Barac – barack.
- Báttya – nagybácsi.
- Bejár – beáll (autóval).
- Benn – benne.
- Betesz – becsuk (ajtót).
- Bólint / bólogat – szunyókál.
- Bolondján van – rossz a hangulata.
- Bosztohó – durva.
- Büdösmargit – poloska.
- Csekmet – bozótos, rendetlen.
- Csepőtés – bozótos.
- Csingál – lóg (korlátról).
- Csingavas – bicikli támasztó vas.
- Csiszál – dörzsölve simogat.
- Csösszen – súrlódik valaminek a felületén.
- Csutka – kukoricacső.
- Csutri – apró gyermek vagy állat.
- Csupor – agyagedény.
- Döglik – lustálkodik.
- Döher – kövér.
- Döndörej – kövér.
- Egyes gyerek – egyke.
- Egyszerre – rögtön, azonnal.
- Elmehetsz vele – meg fogod bánni.
- Épül – építkezik.
- Észér – pénzsóvár, kapzsi.
- Faragó – hegyező.
- Fekvőbirtok – lusta.
- Felbont (ágyat) – megágyaz.
- Férfigyerek – fiú.
- Ficegni – izgatottan mocorogni.
- Fluszni – rendetlenség, kupleráj.
- Fókodik – szárad, de még nedves (ruha).
- Fosztorgat – szorongat, ruhájától megfoszt.
- Fönek – felfelé.
- Fölfújhatod – meg fogod bánni.
- Gabna – gabona.
- Gaborgyás – rossz a hangulata.
- Gavics – kavics.
- Gebula – betegség, megfázás.
- Geggyül vkit – gondoskodik vkiről (főleg gyerekről).
- Görög – ivarzik (főleg disznó).
- Grábla – gereblye.
- Granatér – krumplistészta.
- Gyoha – pocak.
- Gyömbül – begyömöszöl.
- Győtény – szulák, hasonló gyomnövény.
- G’schichten – történetek, pletykák.
- Hángedli – előke (kisgyereken evés közben).
- Hákolni – dolgozni, barkácsolni, szerelni.
- Hébér – lopó(tök).
- Höcögni – lassan döcögni vagy haladni.
- Hömbölödik – legurul.
- Iperedik – felnő.
- Ízvíz eszű – buta.
- Kágyilló – meztelen csiga.
- Kakashinta – mérleghinta.
- Kehe – betegség, megfázás.
- Keta – nyomi.
- Kicsinyesként – apránként, fokozatosan.
- Kifütt – felfűt (házat).
- Kiimporít – kizavar, kiparancsol.
- Kiszab – kitép.
- Köped – hámlik.
- Köpeszt – hámlaszt.
- Köszönt neki – köszön neki.
- Krakxni – ócska, törött tárgy.
- Krumpi – burgonya.
- Kukorékol – korán ébren van.
- Kulló – négykerekű háztartási szekér.
- Kutymorog – emésztő hangot ad ki.
- Külömbgyebb – különb.
- Lajta – vízforrás vagy folyó.
- Lánygyerek – lány.
- Leginnye – barátja, fiúja.
- Lenek – lefelé.
- Leppül – legyez, integet.
- Málna – szörp.
- Majorság – baromfi.
- Majrévas – kapaszkodó (autóban).
- Maradatlan – izgő-mozgó.
- Megcsiccsen – megsavanyodik (bor).
- Megfejbekül – fejbe vág.
- Meggyalogol – kiengesztel, bocsánatot kér.
- Meg van mekkenve – elbambult.
- Mindenegyi – mindegyik.
- Mojszli – apró morzsák.
- Möszli – könnyű reggeli.
- Mütyür – apróság vagy kis tárgy.
- Nyénnye – nagynéni.
- Nődögél – lassan nő.
- Ökörborgyu – nagyon hülye.
- Ölömbül – tombol, ordítozik.
- Öregje – vminek a nagyobb példányai.
- Palánt – palánta.
- Palántol – palántát ültet.
- Passog – pislog.
- Pazul – pazarol.
- Pekedli – ételtartó.
- Pelyvakutyó – szénáskamra.
- Pencizik – lefekszik.
- Pisztergál – piszkál.
- Plattni – lapos tárgy.
- Pléh – bádog.
- Porozinkó – császármorzsa.
- Puttony – zsák vagy nagy kosár.
- Rajt – rajta.
- Rempül – szid.
- Sporhelt – sparhelt, régi tűzhely.
- Srácca – barátja, fiúja.
- Szárogat – szárít.
- Szárogató – szárító.
- Szegényem – szegénykém.
- Szemérmestest – nemi szervek.
- Szétposszan – kipukkan.
- Tartatlan – nem kitartó.
- Telázsi – polc.
- Tergyeget – legyez, integet.
- Tészta – sütemény.
- Tiplizni – gyorsan távozni.
- Tixó – cellux.
- Topa – nyomi.
- Vakaró – fésű vagy vakaró eszköz.
- Villanyáram – villany, áram.
- Vindő – zsíros bödön.
- Viribül – későn ébren van.
- Zakatol – monoton zaj.
- Zsupsz – gyors mozdulat.
- Zsupszolni – gyorsan lecsapni.
- Zsindő – zsindely.
Hogyan változott a helyi nyelvjárás az idők során?
Modernizáció és mobilitás
Az utóbbi évtizedekben a helyi nyelvjárások jelentős változáson mentek keresztül. Az országon belüli mobilitás, az internetes kommunikáció és a közösségi média uniformizáló hatása miatt sok nyelvjárási szó eltűnőben van. Egyre többen használják a köznyelvet, miközben a regionális kifejezések háttérbe szorulnak.
Kihalás vagy túlélés?
Szerencsére a helyi közösségek – különösen az idősebb generációk – még mindig őrzik ezeket a kifejezéseket. Egyre több helyi kezdeményezés születik, amelyek célja a nyelvjárási szavak megőrzése és népszerűsítése, például nyelvjárási szótárak vagy helyi kulturális rendezvények formájában.
Hogyan használhatjuk ezeket a szavakat a mindennapokban?
Beépíteni a szókincsünkbe
Ha szeretnéd feldobni a beszélgetéseidet, próbáld meg néhány nyugat-magyarországi kifejezést használni! Például a „fluszni” tökéletes szó a rendetlenség leírására, míg a „hákolás” szórakoztató alternatíva a barkácsolásra.
Szórakoztató anekdoták
Egy baráti társaságban biztosan mosolyt csalhatsz mások arcára, ha váratlanul bedobsz egy-egy helyi kifejezést. Például: „Na, a kapa most otthon maradt, gyalog jöttem!”
A nyugat-magyarországi nyelvjárás és annak különleges szókincse egy igazi kulturális kincs. Ezek a szavak nemcsak a helyi közösségek identitását tükrözik, hanem izgalmas betekintést nyújtanak a régió történelmébe és mindennapjaiba. Érdemes felfedezni és használni ezeket a kifejezéseket, hogy a magyar nyelv sokszínűségét tovább gazdagíthassuk. Mert végső soron a nyelvjárások nemcsak szavak, hanem egyedi világok, amelyeket mindannyiunknak meg kell őriznünk.