Sokan úgy gondolják, a Halloween egy újkeletű, amerikai ünnep, amely a globalizáció folyamatának egyik hozadéka. Magyarországon való ünneplését évről-évre számos kritika éri a Mindenszentek napjával való összemosás miatt.
Írásunkban, felfedjük a Halloween mint vallási ünnep eredetét, és annak is utánajárunk, hogy hogyan és miért terjedt el Magyarországon.
A Halloween eredete: a kelta Samhain ünnep
Többek nagy meglepetésére a Halloween eredete több ezer évre vezethető vissza. Ahogy a legtöbb jeles nap, a Halloween is eredetileg vallási ünnep volt. Gyökerei a Samhain ünnepre nyúlnak vissza, amelyet az ókori Britannia és Írország kelta népei november 1-én tartottak.
A Samhain a kelták számára az újévet is jelentette. A hiedelem szerint ezen a napon a holtak lelkei visszalátogatnak egykori otthonaikba. Az emberek tüzet gyújtottak, és a gonosz lelkek elriasztása érdekében maszkot és jelmezt öltöttek. A jelmezek a Halloween ma is népszerű szimbólumait és központi alakjait idézték: boszorkányokat, szellemeket és démonokat.
A római hatások szerepe
Amikor a rómaiak az 1. században meghódították a keltákat, saját vallási ünnepeiket összehangolták a kelta hagyományokkal. A két kultúra találkozása alakította ki a Halloween ma is ismert vonásait.
A halottak emléknapjaként számontartott római Feralia ünnep nagyban hozzájárult a Samhain ünnep, és később a Halloween fő aspektusainak kialakulásához. Ennek köszönhetően a halottaktól való rettegést a megemlékezés gesztusa váltotta fel.
Emellett fontos volt Pomona istennő ünnepének a hatásai. Ez a római ünnep a termésért, különösen az almáért való hálaadást állította a középpontba. Az alma a termékenység és a halandóság szimbóluma is egyaránt, ez később a híres halloween-i almafordítás játékban köszönt vissza, ami izgalomban a Luckera kaszinó klasszikusaival vetekedik.
A Halloween elterjedése világszerte
A 7. században IV. Bonifác pápa létrehozta az Mindenszentek napját, amelyet eredetileg május 13-án ünnepelték. Egy évszázaddal később III. Gergely pápa november 1-jére helyezte át az ünnepet, feltehetőleg a pogány Samhain ünnep keresztény alernatívájaként. A szentek ünnepének előestéje az All Hallows Eve, vagyis a Halloween néven vált ismertté.
A középkor végére a világi és a keresztény ünnepek összeolvadtak. A reformáció lényegében véget vetett a protestánsok legtöbb vallási ünnepének, bár Nagy-Britanniában a Halloweent továbbra is világi ünnepként ünnepelték.
A nagy ír éhínség miatt, a 19. század közepén hatalmas számú ír bevándorló menekült az Egyesült Államokba, ahová szokásaikat és ünnepeiket is magukkal vitték. Így a szárad végére a Halloween már egy közismert és nagy népszerűségnek örvendő ünneppé nőtte ki magát Amerikában.
Az ünnep, amelynek gyökerei Írország, az Egyesült Királyság és Franciaország kelta régióira vezethetők vissza, gyorsan elterjedt a világ számos más táján is. A kezdetben vallási ünnep az évszázadok során egyre inkább világi jellegűvé vált, mígnem vallási jellege szinte teljesen eltűnt.
Manapság már jelen van a közösségi médiában, filmekben, a Luckera kaszinó felületén és a fogyasztói társadalomhoz is erősen kötődik, hiszen a boltok polcain az ősz beköszöntével azonnal megjelennek az ijesztő maskarák és a töklámpások.
A „csokit vagy csalunk” szokás
A közismert „csokit vagy csalunk” csíny az Egyesült Államokban a 20. század elején terjedt el, amikor is az ír és skót közösségek újjáélesztették az ókori „guising” szokást. Ennek során az emberek jelmezbe öltöztek, és különféle trükköket mutattak be gyümölcsért vagy édességért cserébe.
1950-re a „csokit vagy csalunk” szokás az egyik legnépszerűbb Halloween-hez kapcsolódó tevékenység lett, még a Luckera kaszinó felületén is felbukkant a kifejezés. Manapság a játék résztvevői házról házra járnak, és azzal fenyegetőznek, hogy csínytevésbe kezdenek, ha nem kapnak csokit vagy más édességet.
A Halloween elterjedése Magyarországon
Ahogy egész Európában, úgy Magyarországon is sok évszázados hagyomány a Mindenszentek napjának ünneplése. Ilyenkor elhunyt szeretteinkre emlékezünk gyertyagyújtás, körmenet és sírjaik meglátogatása által.
Ezzel szemben a Halloween nem hagyományos ünnep Magyarországon. A múlt század 90-es éveiben jelent meg hazánkban. Elterjedése oka főként a globalizáció, amelynek a természetess velejárója az új szokások érkezése a kultúránkba. Fontos azonban megjegyezni, hogy ezeket a befogadó kultúra mindig a saját képére formálja.
A Magyarország területén tartott Halloween sok mindenben különbözik az angolszász hagyományokból építhező amerikai ünneptől. Hazánkban elsősorban a tökfaragás és a jelmezöltés terjedt el, míg a „csokit vagy csalunk” csíny nem annyira jellemző.
Halloween vagy Mindenszentek?
Az egyes ünnepek átvétele egy természetes kulturális jelenség. Az átvétel általában töredékes: az emberek az átvett hagyományt saját tartalmaikkal töltik meg. Ez a Halloween-re is igaz.
Az aggodalmakkal ellentétben, a Halloween átvételének a célja nem az volt, hogy kiszorítsa a már meglévő ünnepeinket, a Mindenszenteket vagy a Halottak napját. Előbbi teljesen már tartalmat hozdoz, illetve szokásrendszere is nagyban eltér az utóbbiaktól.
A három ünnep párhuzamos létezése egyáltalán nem zárja ki egymást, főként úgy, hogy nem is egyazon napon ünnepeljük őket.