Az idei influenzaszezon nemcsak szokatlanul korán, hanem a szakértők szerint az átlagosnál jóval erősebben indulhat Magyarországon és egész Európában. A háttérben az influenza A (H3N2) vírus egy új, úgynevezett K szubkládja áll, amely Ausztráliában rekordsúlyos szezont okozott, és most gyorsan terjed az északi féltekén is. A hazai sajtó egybehangzóan arról számol be, hogy ez az új variáns várhatóan súlyosabb, gyorsabban felfutó járványt okoz, miközben az idei oltóanyag csak részben illeszkedik hozzá. Ez nem jelenti azt, hogy „világvégére” kellene készülnünk, de nagyon is indokolttá teszi a megelőző lépéseket – különösen a kockázati csoportokban.
Miért különleges az idei H3N2-variáns?
Az influenza A (H3N2) vírus évtizedek óta kering az emberek között, de a most azonosított K szubklád olyan mutációkat hordoz, amelyek miatt a felszíni fehérjék – főként a hemagglutinin – érdemben eltérnek a korábban domináns törzsektől. A kutatók kiemelik, hogy a déli félteke téli szezonja előképet ad arra, mi várható később az északi féltekén. Ausztráliában az idei H3N2 K variáns minden korábbinál magasabb esetszámmal és kórházi terheléssel járt, különösen az idősek és a krónikus betegek körében.
Európai járványügyi jelentések alapján az influenzás esetek az átlagosnál 3–4 héttel korábban kezdtek meredeken emelkedni, és a növekedést elsősorban ez az új H3N2-variáns hajtja. Magyar szemmel nézve ez azt jelenti, hogy a szokásos téli csúcs akár már a késő ősz–kora tél időszakára előrébb tolódhat.
Miért gond, ha az oltás „nem passzol” tökéletesen?
Az influenzaoltás összetételét jóval a szezon előtt, nagyjából kilenc hónappal korábban kell véglegesíteni. A nemzetközi szakmai testületek évente döntenek arról, hogy a várhatóan leginkább terjedő variánsok közül melyek kerüljenek be a vakcinába. Ez a gyakorlat általában jól működik, de az influenza folyamatosan mutálódik. Az úgynevezett antigén-sodródás során a vírus felszíni fehérjéi apránként változnak, és időnként „kiszöknek” a korábbi előrejelzésekből. Most éppen ez történt: amikor az idei oltóanyag összetételét kijelölték, a H3N2 K szubklád még nem volt domináns, így a vakcina nem teljesen rá van szabva.
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a részleges eltérés nem azt jelenti, hogy az oltás értéktelen. A rendelkezésre álló adatok alapján a gyerekeknél még nem tökéletes egyezés mellett is körülbelül 70–75 százalékkal csökkenti az influenza miatti kórházi kezelések kockázatát, felnőtteknél pedig nagyjából 30–40 százalék körüli védelmet ad a súlyos lefolyással szemben. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy kisebb eséllyel leszünk nagyon betegek, még akkor is, ha egy enyhébb, „áttöréses” fertőzést elkapunk. Nemzetközi tapasztalatok szerint az oltottak körében kevesebb a súlyos szövődmény és a haláleset.
Mi látszik Magyarországon?
A hazai légúti figyelőszolgálati jelentések szerint már a kora őszi hetekben megindult a légúti fertőzések számának növekedése. A sentinel orvosi hálózat visszajelzései alapján több megyében már ősszel elérte vagy megközelítette az influenzaszerű megbetegedések aránya a járványküszöböt. A laboratóriumi vizsgálatok egyre több influenza A, azon belül H3 esetet mutatnak ki, és a késő őszi hetekben a megbetegedési görbe meredeken emelkedni kezdett.
A hazai cikkek mind arra figyelmeztetnek, hogy a szokásosnál erősebb influenzaszezonra készülhetünk: az új variáns gyors terjedése és a korai szezonkezdet együttesen arra utal, hogy az egészségügyi rendszer komoly terhelés elé nézhet a téli hónapokban. Különösen a keleti és észak-magyarországi régiókban látszik korán a növekedés, de a tendencia országos szinten is érzékelhető.
Kik vannak a legnagyobb veszélyben?
Az influenza általánosan is komoly betegség tud lenni, de az új H3N2-variáns különösen a sérülékeny csoportokat fenyegeti. A szakmai ajánlások az alábbi csoportokat sorolják a fokozott kockázatba:
- 60 év felettiek, különösen idősotthonok lakói; krónikus szív-, tüdő-, máj-, vese-, illetve anyagcsere-betegségben (például cukorbetegségben) szenvedők; legyengült immunrendszerű betegek (daganatos kezelés, tartós szteroid- vagy immunszuppresszív terápia alatt állók); várandósok és kisgyermekek, főleg 5 éves kor alatt; egészségügyi és szociális ellátásban dolgozók, akik sok emberrel kerülnek kapcsolatba.
Esetükben nagyobb az esély tüdőgyulladásra, kórházi kezelésre, sőt ritka esetekben halálos szövődményre is. Az ausztrál tapasztalatok alapján a kórházi felvételt igénylő esetek aránya magasabb volt, mint egy átlagos szezonban, különösen az idősek körében. Mindez intő jel arra, hogy a sérülékeny csoportok védelme prioritást kell kapjon.
Mit tehetünk most egy súlyosabb szezon előtt?
Az egyéni döntések és a közösségi szabályok együtt jelentősen befolyásolhatják a járvány lefutását. A szakértők szerint két területre érdemes különösen odafigyelni: az oltásra és a hétköznapi óvintézkedésekre.
Az oltás továbbra is az egyik legfontosabb eszköz. Még részleges illeszkedés mellett is jelentősen csökkenti a súlyos lefolyású esetek, kórházi kezelések és halálesetek számát, mérsékli a tünetek erősségét és időtartamát, valamint lassítja a vírus terjedését a közösségekben, ezzel védi azokat is, akik valamilyen okból nem olthatók. A gyerekeknél és fiatal felnőtteknél az oltás segít csökkenteni az iskolai, munkahelyi hiányzást, az időseknél pedig szó szerint életet menthet.
A hétköznapi lépések közül különösen fontos, hogy betegen maradjunk otthon, már az első tünetek – láz, izomfájdalom, levertség – megjelenésekor ne menjünk közösségbe, ne „húzzuk át” a fertőzést a munkahelyen vagy az iskolában. Zárt, zsúfolt terekben – tömegközlekedésen, rendelőkben, idősotthonokban, nagy rendezvényeken – érdemes jól illeszkedő maszkot viselni, rendszeresen kezet mosni vagy fertőtleníteni, figyelni a köhögési-tüsszentési etikett betartására, és gyakran szellőztetni a helyiségeket. Ezek az egyszerű lépések nemcsak az influenzát, hanem más légúti kórokozókat is visszaszorítanak.
Mire készüljenek a kórházak és rendelők?
Nemcsak az egyéneknek, hanem az egészségügyi ellátórendszernek is fel kell készülnie egy átlagosnál súlyosabb szezonra. A kórházaknak és rendelőknek előre tervezniük kell a fekvőbeteg-kapacitásokkal, a sürgősségi és intenzív osztályok leterheltségével, gondoskodniuk kell a személyzet védőoltásáról, a gyors diagnosztikai tesztek és az influenzaellenes gyógyszerek megfelelő készletezéséről.
Emellett fontos a fertőzéskontroll-protokollok frissítése: a maszkviselési szabályok, a látogatási rend és az izolációs eljárások egyaránt befolyásolják, hogy mennyire tudjuk kordában tartani a kórházi gócpontokat. A hazai adatok alapján már most látszik az emelkedő esetszám, ezért várhatóan kiemelt figyelem irányul majd a kockázati csoportokra és az idősellátás intézményeire.
Influenza vagy „csak” megfázás? – Miért nem mindegy
Az influenza és a nátha tünetei részben hasonlóak, de fontos különbségek vannak köztük. Az influenza jellemzően hirtelen, magas lázzal, erős izom- és fejfájással, kifejezett levertséggel indul, míg a nátha többnyire enyhébb tünetekkel, fokozatosan kezdődik, és ritkábban okoz komoly szövődményeket. Influenza esetén viszont nagyobb az esély tüdőgyulladásra, szív- és keringési problémákra, illetve krónikus betegségek fellángolására.
Az idei szezonban az új H3N2-variáns miatt különösen fontos, hogy magas láz, erős általános állapotromlás, nehézlégzés vagy mellkasi fájdalom esetén mielőbb orvoshoz forduljunk, különösen, ha krónikus betegségünk van, vagy idős családtagról van szó. A korai orvosi vizsgálat sok esetben lehetővé teszi olyan kezelés bevezetését, amely lerövidítheti a betegség lefolyását és csökkentheti a szövődmények kockázatát.
Összegzés: nem pánikra, hanem tudatos felkészülésre van szükség
Az idei influenzaszezon több szempontból is tankönyvi példája annak, hogyan verhet nagy hullámot egy új variáns a globális egészségügyi rendszeren. Korán induló szezonról, gyorsan terjedő, részben oltáskerülő H3N2-variánsról, a déli féltekén már látott súlyos járványról és emelkedő esetszámokról beszélünk Európában és Magyarországon is. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy tehetetlenek lennénk.
Az oltás még nem tökéletes egyezés mellett is képes mérsékelni a legsúlyosabb eseteket, a mindennapi higiénés és közösségi szabályok pedig látványosan lassíthatják a terjedést. A következő hetekben az egyéni felelősség – az oltás felvétele, a maszkviselés, a betegséggel otthon maradás – és az intézményi felkészülés együtt fogja eldönteni, hogy a most jósolt „brutális tél” mennyire válik valóra Magyarországon.