kémügy

Részben feloldhatják a kémügy titkosítását


Az adatvédelmi hatóság arra az álláspontra jutott, hogy részben fel kell oldani a szocialistákhoz kötődő kémügy iratainak titkosítását – tudta meg a Magyar Idők.

A lap birtokába került a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) anonim határozata, mely szerint a magyar nemzetbiztonsági szolgálat külföldi befolyásolása merült fel az ügyben. A Gyurcsány-kormány idején a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) tisztikarának poligráfos átvilágítására egy orosz különítmény érkezett Magyarországra. Azonban korábban arról volt szó Galambos Lajos főigazgató környezetében, hogy a Zömök Kft.-hez köthető bolgár szakemberek végzik a vizsgálatokat. Az „orosz munkanyelvű” emberek jelenlétét többen is – az elhárítás tolmácsa és pszichológusa – jelezte a főigazgatónak, azonban ennek ellenére nem állította le az akciót.

Állítólag másfél tucat ott dolgozót vetettek hazugságvizsgálat alá, ehhez viszont az orosz szakemberek saját technikai hátteret telepített a szolgálat székházába. Egyre inkább az NBH technikai megtámadására terelődött a gyanú.

A katonai ügyészség az ügyben több embert is megvádolt kémkedéssel és bűnpártolással, azonban a titkosítás miatt a tárgyalások zárt ajtók mögött zajlottak.

Az Átlátszó.hu kezdeményezésére a NAIH titokfelügyeleti hatósági eljárást indított. A titkosítás feloldását azzal indokolták, hogy: „a vádlottak közül az I–III. rendű vádlott kifejezetten a közhatalom gyakorlásával összefüggő minőségükben elkövetett cselekmények vádja miatt állt bíróság előtt, így a közvéleménynek kiemelkedő alkotmányos érdeke fűződik ahhoz, hogy megismerhesse a vádat, a vádlottak védekezését és a bíróságok ítéleteit”.

A NAIH a titokfelügyeleti eljárás során minden olyan körülményt megvizsgált, amelyik tisztázta, hogy a jogerős ítélet megszületése után is indokolt-e a kémügy titkosítása, vagy sem. Egyes iratokban rögzített információk túlnyomó részét nemzetbiztonsági, illetve külügyi érdekből továbbra is védeni kell, ugyanis ezekben olyan információk szerepelnek, melyből következtetni lehet a magyar szervek felderítési és elhárítási képességeire, illetve esetleges korlátaira, valamint a nemzetbiztonsági szolgálat személyi állományáról is konkrét információkat tartalmaz.

Azonban van olyan része az iratoknak, melyek adatai közérdekből nyilvánosak, így ez esetben már nem indokolt a megismeréshez való jog korlátozása.

(Magyar Idők)
Fotó: Havran Zoltán

Hozzászólások