Éljen a magyar innováció! Külföldön?


Az antibiotikumoknak ellenálló, úgynevezett rezisztens mikrobák elterjedése az egész világon komoly veszélyt jelent, mert a jelenleg ismert eszközökkel nem, vagy csak nehezen lehet felvenni velük a harcot.

Csak az EU-ban évente körülbelül 3 millióan fertőződnek meg ilyen baktériumokkal a kórházi tartózkodásuk során, és becslések szerint mintegy 50 ezer beteg meg is hal ennek köszönhetően.

Egy magyar konzorcium kutatási-fejlesztési programjának alapkoncepciója az, hogy a mikrobákkal preventív módon vegyük fel a harcot, azaz még az emberi szervezetbe jutásuk előtt végezzünk velük.

A klór-dioxid képes nagyon rövid idő alatt a kórokozók számos típusát megölni, miközben vele szemben nem alakulhat ki rezisztencia. Az alapvető probléma viszont az, hogy a klór-dioxid gáz, melyet nehéz tárolni, körülményes a tisztítandó felültre kijuttatni. Ezt a problémát oldaná meg a konzorcium fejlesztése.

Azt senki nem mondhatja, hogy egy haszontalan ötletről lenne szó, és kár lenne erre a projektre figyelmet fordítani, netán időt és pénzt áldozni. Vagy mégis? A Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal elutasította szakpolitikai véleményével az ötletet arra hivatkozva, hogy a klór-dioxid létező anyag, egy ilyen termék nem tekinthető újdonságnak.

A fejlesztés lényege nem a klór-dioxid „újrafelfedezése” lett volna, hanem egy olyan mikrobaölő-, fertőtlenítő-, tisztító-, szagmentesítő- és biofilm-eltávolító szer létrehozása, amely nem vízben, hanem egy olyan anyagban oldott hipertiszta klór-dioxid-ot tartalmaz, amely a felületről anyag-visszamaradás nélkül elillan. Ez valahogy elkerülte a hivatal figyelmét. A vízben oldott klór-dioxid legnagyobb hátránya maga víz, amely visszamaradása esetén táptalaja lesz az újrafertőződésnek. A klór-dioxid gázt jelenleg is használják az ivóvíz-rendszerek tisztítására, folyékony tisztítószerként csak vizes oldat létezik.

A kutatók állítják, hogy akár elektromos berendezések kikapcsolásuk nélkül, akár cső- és légvezetékek, valamint klímák fertőtlenítése is megoldható lenne, amely jelentős megtakarítást is jelentene.

Az esetből látszik, hogy a kutatók a könnyebben megküzdenek a rezisztens baktériumokkal, mint a magyar pályázati rendszer útvesztőivel.

A téma iránt jelentős külföldi érdeklődés mutatkozik. Félő, hogy magyar támogatás hiányában a fejlesztés nem Magyarországon valósul meg.

Lehet, hogy külföldi termékként hamarosan megjelenik a szer a magyar piacon, ahelyett, hogy az egész világot ezzel mi látnánk el, megoldva a sok szempontból jelenleg megoldhatatlan problémákat.


Cikkünket az e heti Kiskunhír 4. oldalán is megtekintheti.

Hozzászólások