falu

Az önkormányzati rendszer átalakítása jöhet?


Magyarországon ma a kis falvak többségében független vezetést találunk. Valószínűsíthető, hogy ezt nem nézik jó szemmel a kormánypártiak, amelyre több jel is utal, de határozott nyilatkozatot vagy bizonyítékot nem találunk erre. Nyomokat azonban már igen.

Egy évekkel ezelőtt született tanulmány szerint elsorvasztanák kistelepülések önkormányzatait. A kormány tagadja a terv létét is, pedig számos pontját már meg is valósították.
Két éve bukkant fel először egy rejtélyes dokumentum, ami azt taglalta, hogyan lehetne minél inkább szűkíteni az önkormányzatok önállóságát, központosítani az adatbázisukat, s ellenőrizni a költéseiket. Erre a tervezetre utalt a minap Hohn Krisztina, az Új Kezdet alelnöke, Mánfa polgármestere, amikor azt mondta, hogy eszerint akár már 2019-ben sem lenne választás a kétezer fő alatti településeken.

A kistelepülési rendszer átalakítása a Fidesznek azért lenne fontos, mert a mintegy 3200 településből nagyjából kétezer az olyan kistelepülés, ahol a polgármesterek zöme független – érvelt.
A tizenkét oldalas kiszivárgott irat a Hatékony helyi közigazgatás címet viseli, aláírói nincsenek, formátuma azonban – több országgyűlési képviselő állítása szerint – hasonlatos azokhoz a háttéranyagokhoz, amelyek a döntéseket készítik elő. A lap birtokába jutott anyag több oldalán is ott szerepel a „Nem publikus! Nem jóváhagyott!” felirat. A dokumentum szerzői már az első oldalon jelzik, hogy a kormány által bevezetni tervezett, s minden önkormányzat számára kötelezővé teendő közös ügyviteli rendszer, az ASP-rendszer (Application Service Provider) biztosítja, hogy az önkormányzatok szoros kontroll alatt működjenek.

„Az ASP a kormány igényeinek és megrendelése alapján készült, teljes mértékben a kormány felügyelete alatt” – olvasható az elemzésben. Ez az egységesített ügyviteli rendszer arra is képes – írták –, hogy helytől függetlenül működjön, vagyis akár távmunkában kezeljék. Vagyis – következették ki többen is – nem kell majd polgármesteri hivatal, ahol bent ül a gazdasági előadó, s ha nincs polgármesteri hivatal, nem kell polgármester, s nem kellenek az önkormányzati képviselők sem.
A tervezet többször is felbukkant már az elmúlt két évben. Tavaly februárban Hegedűs Lórántné jobbikos képviselő kérdésére Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter tagadta, hogy át akarják alakítani az önkormányzati rendszert, s amikor a képviselő megmutatta neki a Hatékony helyi közigazgatás címet viselő anyagot, Lázár azt mondta: nem ismeri annak tartalmát. Az azóta megszüntetett Népszabadság akkor a belügyminisztériumtól is megkérdezte, ismernek-e ilyen dokumentumot, de itt is nemleges volt a válasz.
Azt, hogy ez a tervezet nem csak egy légből kapott fantazmagória, s nem is valamiféle álpuccsista kísérlet, a lap által megkérdezett polgármesterek szerint mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a papíron leírtak egy része az elmúlt két esztendőben már meg is valósult, a mindenütt letagadott irat a gyakorlatban manifesztálódott.

A szerzők ugyan leírják: fontos hangsúlyozni, hogy nem az önkormányzat, mint politikai rendszer megszűnéséről van szó. Az változatlanul megmarad – azaz a polgármester, a képviselő-testület is –, csak a jelenleg hozzákapcsolódó helyi hivatali tevékenység centralizálásáról, a kis és közepes hivatal megszűnéséről van szó, ám a polgármesterek szerint a végcél az önkormányzatiság bedarálása, főként a 2000 fő alatti településeken.
Köteles László, Komlóska polgármestere szerint több jel is arra mutat, hogy a kormány magáévá tette a hivatalos nyilatkozatai szerint nem létező, nem ismert tervezet célkitűzéseit. Ezt jelzi, hogy a centralizációt előkészítő ASP-rendszert minden magyarországi településen bevezetik, s ez valóban erős kontroll alatt tartja az önkormányzatokat. Egy júniusi MTI híradás szerint 2019-re válna országossá az önkormányzati ASP-rendszer, amelybe eddig több, mint 1600 önkormányzatot vontak már be.
– Amit eddig fél óra alatt a korábbi nyilvántartásunk, az „EPER” megcsinált, az az ASP-nél egy gazdasági előadó egész napos munkáját veszi el. Rossz, lassú, túl sok adatot kezel, gyűlöli mindenki – fogalmazott egy olyan Heves megyei kisközség polgármestere, amelynek már át kellett térnie az új ügyviteli rendszerre. Ez tartalmazza az önkormányzati gazdálkodást, az ingatlanvagyon-nyilvántartást, a helyi adóztatást, az ipari és kereskedelmi feladatokat, az iratkezelést, szakrendszeri szolgáltatásokat, az ügyfélszolgálati feladatokat – s mindent egy olyan szerverre kell beküldeni, amelynek másik oldalán az állam van.

A hivatalos közleményekben azt ígérték: e fejlesztéseknek köszönhetően gyorsabb lesz az adatszolgáltatás, ám az ASP használói épp ennek ellenkezőjét tapasztalják. A már említett anyagban az is olvasható, hogy rövid távon a polgármesterek az ASP előnyeit tapasztalják majd, de hosszú távon ez az önkormányzati vezetők és hivatali dolgozók számára óriási hátránnyal jár majd. „A vezetők jogai korlátozódnak, elveszítik hatalmukat, hivatali hátországukat, s ezzel együtt korrupciós lehetőségeiket. A hivatali dolgozók pedig elveszítik munkahelyüket. Az elérhető gazdasági s politikai előnyökért nekik kell fizetni.” – írták.

A lap által megkérdezett polgármesterek persze kikérték maguknak a korrupció bújtatott vádját, név nélkül többen is azt mondták: vicces, hogy ma, amikor a szemünk előtt zajlik a nagypolitikai mutyi, a kis falvak vezetőit támadják be ilyesmivel. – Én legfeljebb tyúkot tudnék ebben a faluban lopni, azt is leginkább saját magamtól. Itt már senkinek semmije sincs – mondta egy észak-borsodi településvezető.

Többek szerint az, hogy a Fidesz legutolsó két ciklusa óta nem emelkedett az önkormányzati dolgozók bére, hogy elvették és államosították az iskoláikat, s bedarálták a megyerendszert, ami korábban összefogta a legapróbb falvakat is, mind baljós jel. S arra utal, hogy a Fidesznek nem kellenek a „kekeckedő” képviselőtestületek, azok meg pláne nem, amelyeket független polgármester irányít.

Jelenleg még minden településen választanak polgármestert, képviselő-testületet. A 2000 fő feletti települések tarthatnak fenn önálló polgármesteri hivatalt, az ez alattiak közös önkormányzati hivatalt hoznak létre. 2373 olyan település van ma Magyarországon, amelyekben kétezernél kevesebben laknak. Ezekben a falvakban összesen 1,67 millió ember él – válaszolta a Népszavának a Belügyminisztérium. A kérdésre, miszerint tudnak-e olyan tervről, amely szerint 2019-től a 2000 fő alatti településeken nem lesznek klasszikus értelemben vett önkormányzatok, polgármesterek, hivatalok, a következő válasz érkezett: Nincs tudomásunk olyan kezdeményezésről, elképzelésről, amely ezen a rendszeren 2019-től változtatna.

Forrás: nepszava.hu

Fotó: magyartelepulesek.hu

Hozzászólások